2012. november 9.

Papamama Nozomare nu Baby

...Anyám egy önző pöcs...
És most itt ülök a kurva gép előtt és próbálok lehiggadni. Önző fasz az én anyám, aki csak magával törődik, és miközben sír, hogy elrontott mindent tovább önzőzik, és továbbra is elvárja, hogy ő vele foglalkozzon mindenki, hogy őt sajnálja, hogy áldozatként kezelje.
De én egyszerűen képtelen vagyok rá. Annyira megundorodtam tőle.
Most...hirtelen jött valami kibukásféleség -ami mindjárt elmúlik mert lehiggadok csak hirtelen ki kell adnom magamból - és elkezdtem vele ordítani, őrjöngeni, pedig én sosem szoktam.  Én tényleg nem. Én csendben tűrök inkább, de ez most....
Úgy volt, hogy mehetek Pestre, megnézni az öcsémet, hogy végre...foglalkozhatok vele....és oké, hogy jönne Ed is, de az sem volt biztos, meg én most inkább Bence miatt mennék. LÁTNI AKAROM ŐT VERSENYEZNI. NEM CSAK RATYI FELVÉTELRŐL! LESZAROM A RATYI FELVÉTELT, ÉLŐBEN AKAROK OTT LENNI, DRUKKOLNI NEKI, ÉS AKAROM, HOGY A KAPCSOLATUNK MÉG JOBBAN ELMÉLYÜLJÖN.
A kurva életbe már, hogy anyám keresztbe húzza a számításaimat. Mert miért ne?! Busz megy, de egy fő oda-vissza 6000Ft...és ugye csak egy ember fogja kísérni Bencét. És előjött hirtelen benne a "nem akarok lemaradni a fiam élményeiről blabla" és akkor majd most már ő fog menni.... Én nem. Megkérdezte: van 6E Ft-om?!
Pf....ez...komoly...?! Aztán mikor kibuktam nekiállt, hogy én vagyok az önző, mert nem csinálok SEMMIT SOHA SEMMIT. CSAK ELVÁROK.
MÉGIS MI AZ ISTEN FASZÁT VÁRTAM ÉN EL?! SOHA, SEMMIT!!!!!!
Annyira gyűlölöm az igazságtalanságot....annyira.... Fáj ez az egész....fáj, hogy lenéz mint a szart, mert én nem dolgozok. Hogy tovább fogok tanulni, és ezért én vok az idióta. HOGY JOBBAN AKAROK ÉLNI MINT ŐK!
NEM AKAROK OLYAN BUTA LENNI, MINT Ő. Gyűlölöm, ha azt mondják, hogy olyan vagy, mint apád, vagy anyád.
Engem azokhoz az emberekhez NE.HASONLÍTSANAK. Akkora gyűlölet halmozódott fel bennem irányukba.....Nem akarom, hogy a gyerekeim ilyen családban nőjenek fel, mint amilyenben én. Nem a pénzen van a hangsúly...hanem a lelki dolgokon.


Öcsém....depressziós. És még csak tizenegy éves...És pszichológushoz jár....És ne mondja nekem a sok kis tizenéves picsa, hogy full depi mert szétverem az arcukat egy szöges léccel! A kurva anyátok, azt!
Az én öcsém.....akit a családban Mamámon kívül szeretek.... Az én kisöcsém...Megkérdezték, hogy mit venne a boltban, ha lehetne érzelmeket venni...És ő boldogságot venne még.....Boldogságot....
Istenem....Én annyira féltem őt....Ugyan azt éli át, mint anno én, és azt nem akarom....
Annyira segítenék rajta, de hogy?! Hogy segíthetek rajta? Nem akarom, hogy bármi baja legyen....Nem akarom hogy öngyilkos legyen, mert nem bírja tovább...mert apai ágon volt már olyan aki öngyilkos lett, és örökölhette....
....Annyira....szeretem őt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése